A magyarországi vadászat rendje és előírásai valamint a külföldi állampolgárokra vonatkozó egyéb rendelkezések szerint a 18. életévét betöltött, hazájában kiállított érvényes fegyvertartási-, vadászati engedéllyel és a magyar hatóság által kiállított vadászati engedéllyel rendelkező személy vadászhat. A vadászati engedély megszerzésének feltétele az érvényes vadászati szerződés, az érvényes fegyverbehozatali-engedély (íj és nyíl esetén is), az érvényes fegyvertartási engedély és az érvényes vadászfelelősség-biztosítás. A csak írásos formában érvényes vadászati szerződést a külföldi állampolgár vadászatközvetítő irodánkkal kötheti meg. Nem EU-s állampolgároknak a magyar határon be kell mutatniuk a vadászati szerződés alapján megkapott meghívólevelet, melyet irodánk állít ki és küld meg előzetesen a külföldi szerződő félnek. E névre szóló meghívólevél, a lakhelyén kiállított érvényes fegyvertartási engedély és az útlevél bemutatása, valamint az illeték megfizetése után a vámhivatal kiállítja a fegyver ki-be hozatali engedélyt, amelynek 90 napi érvényességi időtartama alatt szabad a fegyvert az országban tartani. Az engedélyt a magyarországi tartózkodás alatt végig meg kell őrizni és kilépéskor a határon le kell adni, ezzel igazolva, hogy a fegyvert az országból kivitték. Az engedély hiánya esetén a vámhatóság vizsgálatot indít. EU-s állampolgárok saját európai uniós fegyverútlevéllel léphetnek be az országba.

A minden vadászra érvényes rendelkezések közül a legfontosabbak szerint Magyarországon csak 45 cm-t elérő fegyverrel lehet vadászni. Nagyvadra minimum 2500 joule teljesítményű, zárt perselyű fegyverrel, őzre már 1000 joule teljesítményű fegyverrel lehet lőni. Az előírt fegyvertöltényfajták és golyóátmérők betartása kötelező. Félautomata (öntöltő) sörétes fegyverbe csak három lőszer tölthető. Sörétes fegyver csak apróvadra használható, kivéve a vaddisznót. Az íj és nyíl használata engedélyezett gímszarvas, dámszarvas, muflon, őz, vaddisznó elejtésére. Tilos önműködő (automata), illetve öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel vadászni, fegyverre hangtompítót tenni, elektronikai-optikai készüléket használni éjszaka, elektromos akusztikájú készülékkel vadat csalogatni, élő csalétket használni szaganyagnak, reflektorozni (kivéve vadkár elleni védekezésből tartott éjszakai vaddisznóvadászat vagy rókavadászat esetén), robbanófejes vagy mérgezett nyilat alkalmazni. Az egyéni vadászat során lehetőség van fogattal vagy lovaskocsival barkácsolva, leshelyről, csónakból, illetve cserkelve vadászni, a társasvadászat pedig lehet apróvadas keresővadászat (bokrászás vagy hajtás) és nagyvadas terelés valamint hajtás. Repülő vadat levegőben, nyulat futás közben szabad meglőni. Mozgó nagyvadra (a vaddisznó kivételével) tilos lőni, de a már megsebzett nagyvadat futás közben is lehet lőni. Íjjal való vadászat esetén a nem mozgó nyúlra is lehet célozni. Tilos vadászni motoros meghajtású vízijárműből, kiásott gödörből (kivétel vízi vad), terelővadászattal vadászni gím- és dámbikára, őzbakra, muflonkosra. A külföldi állampolgárok csak hivatásos vadász kíséretében vadászhatnak. A vadászat ideje alatt köteles a vendég a kísérő vadász utasításait betartani, és csak olyan vadat lőhet ki, ami az engedélyében szerepel. Apróvad vadászata és csoportos nagyvad vadászat alkalmával egyedül is lehet a vendég a lőálláson.

A trófeabírálat kötelező a gímszarvasbika, a dámbika és az őzbakagancs, a muflonszarv és a vaddisznóagyar esetén. Az előírásoknak megfelelően elejtett vad trófeájáról, ha az eléri az érem ponthatárát, a hatóság oklevelet állít ki és érmet ad ki. Az esetlegesen nemzeti kincsnek nyilvánított trófeáról a vadász tökéletes másolatot kap és a jogszabályokban meghatározott mértékű kárpótlásra jogosult. Az ilyen trófea csak külön minisztériumi engedéllyel vihető ki az országból. A trófea illetve a kilőtt vad kiviteléhez szükséges papírokat irodánk állítja ki.